Ezen az oldalon Melanézia, Mikronézia és Polinézia ismertebb szigetein beszélt nyelvek kerülnek bemutatásra.
|
MAGYAR |
SZAMOA |
|
|
|
|
Hello.Szia |
Talofa, Malo |
|
Hogy vagy? |
O a mai oe? |
|
Jól vagyok. |
Manuia Faafetai |
|
Nem vagyok jól. |
Ou te le o malosi |
|
Hogy vannak? |
O a mai outou? |
|
Jól vagyunk. |
O loo manuia faafetai |
|
Jól vagy? |
O e maunia? |
|
Igen. |
I oe |
|
Nem. |
Leai |
|
Rendben van. |
I |
|
Mi a neved? |
O ai lou igoa? |
|
A nevem Tu. |
O lou igoa o Tu |
|
Mi az ő neve?(férfi) |
O ai le igoa o le tama lale?(his) |
|
Mi az ő neve?(nő) |
O ai le igoa o le teine lale?(her) |
|
Az ő neve Moana.(nő) |
O le igoa o le teine o Moana |
|
Az ő neve Tama.(férfi) |
O le igoa o le tama o Teariki |
|
Hol élsz? |
O fea e te nofo ai? |
|
Én Hendersonban élek |
Ou te nofo i Henderson |
|
Boldog vagy? |
O e fiafia? |
|
Érted ezt? |
Ua e malamalama? |
|
Értitek ezt? |
Ua tou malamalama? |
|
Érted? |
Ua manino? |
|
Mi ez? |
O le a le mea lea? |
|
Egy darab papír. |
O le fasi pepa |
|
Egy toll. |
O le peni. |
|
Ez egy szék. |
O le nofoa |
|
Mi az? |
O le a le mea lale? |
|
Az egy darab kréta. |
O le fasi penisina |
|
Az egy ablak. |
O le faamalamalama |
|
Az egy ajtó. |
O le faitotoa |
|
Nem tudom. |
Ou te leiloa |
|
Elfelejtettem. |
Ua galo ia au |
|
Mik ezek a dolgok? |
O a ia mea? |
|
Ezek cipők. |
O mea ga o seevae |
|
Mik azok a dolgok? |
O a lae mea? |
|
Virágok. |
Fugalaau |
|
Mit csinálsz? |
O a au mea o fai? |
|
Mit csinál ő? |
O au mea o fai?(both)the same... |
|
Nyiss ajtót! |
Tatala le faitotoa |
|
Csukd be az ajtót! |
Tapuni le faitotoa |
|
Mit csinált ő? |
O le a lau mea na fai?(both) the same... |
|
Mit csinálnak? |
O a latou mea o fai? |
|
Hol van a toll? |
O fea le peni? |
|
A toll ott van. |
O le peni lale e i ole |
|
Hogy mondják szamoául a széket? |
O le a le tauga o le nofoa i le faaSamoa? |
|
Magyar |
Hawaii |
|
|
|
|
Jó reggelt kívánok! |
Aloha kakahiaka! |
|
Jó napot kívánok! |
Aloha `auinalâ! |
|
Jó estét kívánok! |
Aloha ahiahi! |
|
Halló!/ Hogy vagy? |
Aloha! / Pehea `oe? |
|
Jól vagyok. |
Maika`i. |
|
Nagyon jól. |
Maika`i nô. |
|
Nem jól. |
Maika`i `ole. |
|
Úgy-ahogy, hasonlóan szokásos. |
`O ia mau nô. |
|
És te? |
A `o `oe? |
|
Bocsásson meg, bocsánat. |
E kala mai ia`u. |
|
Köszönet! |
Mahalo! |
|
Köszönöm! |
Mahalo iâ `oe! |
|
Nagyon szépen köszönöm!! |
Mahalo nui loa! |
|
Mi a neved? |
`O wai kou inoa? |
|
A nevem ________. |
`O ________ ko`u inoa. |
|
Hová valósi vagy? |
No hea mai `oe? |
|
Én ________ vagyok. |
No ________ mai au. |
|
Én ________lakok. |
Noho au i ___________. |
|
Igen |
`Ae |
|
Nem |
`A`ole |
|
Talán, Talán |
Pela paha |
|
család |
`ohana |
|
anya |
makuahine |
|
apa |
makuakâne |
|
barát |
hoa, hoaaloha |
|
kedves, szerető |
ipo |
|
Csodás! Elképesztő! |
Kupaianaha! |
|
Bámulatos! Figyelemre méltó! |
Kamaha`o! |
|
Szeretem Hawai`it! |
Aloha au i Hawai`i! |
|
Hallo, Üdvözlet, Viszlát,.. |
Aloha |
|
Szivélyes üdvözlettel- a levél végén |
Me ke Aloha pumehana |
|
Hogy vagy? |
Pehea 'oe? |
|
Jól vagyok. |
Maika'i |
|
Köszönöm. |
Mahalo |
|
Köszönöm szépen. |
Mahalo nui loa |
|
Szeretlek. |
Aloha au ia oe |
|
Sok szeretettel. |
Aloha nui loa |
|
Boldog szülinapot! |
hau'oli lā hānau! |
|
Minden jót neked! |
E pili mau nā pōmaika'i me 'oe! |
|
Jó utazást. |
Ka Huaka'i Maika'i! |
|
Mielőbbi gyógyulást! |
E ola! |
|
Sok szerencsét. |
Pōmaika`i! |
|
Hiányzol. |
Ha'o iā 'oe. |
|
Légy üdvözölve! |
E komo mai! |
|
|
|
|
Magyar |
Tahiti |
|
|
|
|
Halló (fő köszöntés) |
Ia Orana |
|
Hogy vagy? |
Maita'i oe? |
|
Én jól vagyok. |
Maita'i vau. |
|
Köszönöm. |
Mauruuru. |
|
Viszlát |
Nana. |
|
Mi új? |
Eaha te parau api? |
|
Beszélsz angolul? |
Ua ite oe i te parau Marite? |
|
Nem értem. |
Aita i papu ia'u. |
|
Légyszíves beszélj lassan. |
Faa taere te parau. |
|
Ismételje meg kérem. |
Tapiti |
|
Hogy hívnak? |
O vai to oe i'oa? |
|
Chrisnek. hívnak. |
O Chris to'u i'oa. |
|
Hol élsz ? |
Ihea oe e faeia ai? |
|
Kaliforniában lakok. |
I California vau e faeia ai. |
|
Honnan vagy? |
Nohea mai oe? |
|
Amerikából vagyok. |
No te Fenua Marite mai vau. |
|
Gyerünk! |
Haere tatou! |
|
Gyer ide! |
Haere mai! |
|
Fordulj jobbra. |
Na te pae atau. |
|
Fordulj balra. |
Na te pae aui. |
|
Ki ez? |
Ovai te ie? |
|
Mi ez neve? |
Eaha tei'oa ote'ie? |
|
Mi ez ára? |
Ehia moni te'ie? |
|
Mi téved? |
Eaha te tumu? |
|
Nézd csak! |
A hi'o! |
|
Gyerünk! |
Ha'a viti viti! |
|
Csak semmi izgalom! |
Haere maru! |
|
Isten éltesse! |
Manuia! |
|
Ez jó. |
E mea maita'i roa teie. |
|
Milyen italt szeretnél? |
Hina'aro oe e inu? |
|
Éhes vagy? |
Ua poia anei oe? |
|
Igen |
E |
|
Nem |
Aita |
|
Mi? |
Eaha? |
|
Miért? |
No te aha? |
|
Szeretlek. |
Ua here vau ia oe. |
|
Kicsi szigetecske |
Motu |
|
Boldog |
Oa oa |
|
Víz kosár |
Papeete |
|
Tahiti ünnep |
Tamaaraa |
|
Csípő mozgás |
Tamure |
|
Tahiti valaki |
Maohi |
|
Az ország, a föld |
Fénua |
|
Virág |
Tiaré |
|
Nő |
Vahiné |
|
Férfi |
Tané |
|
Étel |
Ma'a |
|
Víz |
Papé |
|
Sör |
Pia |
|
Tilalom, Tiltás |
Tabu |
|
Magyar |
Tonga |
|
|
|
|
Fiú |
Tamasi'i |
|
Férfi |
Tangata |
|
Baba |
Pepe |
|
Apa |
Tamai |
|
Nővér |
Tuofefine |
|
Nagyapa |
Kui tangata |
|
Nagybácsi |
Fa'e tangata (Mom's Brother) |
|
Király |
Tu'i |
|
Herceg |
Pilinisi |
|
Iskola |
'Api ako |
|
Elv |
Pule ako |
|
Iskola Egyenruha |
Teunga Ako |
|
Lelkész / miniszter |
Faifekau |
|
Dicséret |
Himi |
|
Ház |
Fale |
|
Asztal |
tepile |
|
Mellékhelyiség |
Fale malolo |
|
Orvos |
Toketa |
|
Segítségre van szükség |
Fiema'u e Tokoni |
|
Később |
'a nai ange |
|
Lány |
Ta'ahine |
|
Nő |
Fefine |
|
Család |
Famili |
|
Édesanya |
Fa'e |
|
Fiútestvér |
Tuonga'ane |
|
Nagymama |
Kui fefine |
|
Rokonok |
kainga |
|
Királynő |
Kuini |
|
Hercegnő |
Pilinisesi |
|
Pedagógus |
Faiako |
|
Elsőosztályú Szoba |
Loki ako |
|
Templom |
Siasi |
|
Biblia |
Tohi Tapu |
|
Himnusz |
'Anitema |
|
Konyha |
Peito |
|
Háló Szoba |
Loki mohe |
|
Kórház |
Falemahaki |
|
Ápolónő |
Neesi |
|
Most |
Taimi ni |
|
Bank |
Pangike |
|
Pénz |
Pa'anga |
|
Piac |
Maketi |
|
Szálloda |
Hotele |
|
Strand |
Matatahi |
|
Postahivatal |
Positi 'Ofisi |
|
Áruház |
Falekoloa |
|
Taxi |
Tekisi |
|
Motel |
Motele |
|
Étterem |
Falekai |
|
Könyvesház |
Fale tohi |
|
|
|
|
Köszöntések. |
Malo e Lelei. |
|
Jó reggelt. |
Malo tau ma'u e pongipongi ni. |
|
Jó napot. |
Malo tau ma'u e ho'ata ni. |
|
Jó estét kívánok. |
Malo tau ma'u e efiafi ni. |
|
Jó éjszakát. |
Po'uli a or Mohe a |
|
Viszontlátásra. |
Nofo a or 'Alu a |
|
Hol van? |
Ko fe? |
|
Mi? |
Ko e ha? |
|
Mi a te neved? |
Ko hai ho hingoa? |
|
Honnan jössz? |
Ko ho'o ha'u mei fe? |
|
Hány éves vagy? |
Ko ho ta'u fiha eni? |
|
Voltatok itt azelőtt? |
Na'ake 'i heni kimu'a. |
|
Ez az én első időm itt. |
Ko hoku fuofua taimi 'eni heni. |
|
Látogatás. |
'A'ahi |
|
Mennyi az idő? |
Koe fiha 'eni |
|
Jöjjetek utánam. |
Mui mui mai 'ia au |
|
Jöjj. |
Ha'u |
|
Gyer ide. |
Ha'u ki heni |
|
Itt maradj. |
Nofo heni |
|
Megbeszélés lenn. |
Nofo ki lalo |
|
Állj fel. |
Tu'u ki 'olunga |
|
Énekelhetsz? |
Teke lava 'o hiva? |
|
Alszol itt este? |
Teke mohe heni he poo ni? |
|
Szeretlek. |
'Oku ou 'ofa 'ia koe |
|
Annyira gyönyörű vagy |
'Oku ke fu'u faka'ofo'ofa 'aupito |
|
Dolgozol? |
'Oku ke ngaue? |
|
|
|
|
Magyar |
Maori |
|
|
|
|
Szia |
Kia ora |
|
Halló egyvalakinek) |
Tēnā koe |
|
Halló két embernek) |
Tēnā kōrua |
|
Halló több embernek |
Tēnā koutou |
|
Hogy vagy? |
Kei te pēhea koe? |
|
Jó vagyok |
Kei te pai ahau |
|
Nagyon jól vagyok |
Ka nui te ora |
|
És te? |
Me koe? |
|
Isten vele, mondja aki indul) |
Haere rā |
|
Isten vele mondja aki marad) |
E noho rā |
|
Találkozunk újra |
Ka kite anō |
|
Viszontlátásra |
Hei konā |
|
Igen |
āe |
|
Tanulj |
ako |
|
Holnap |
āpōpō |
|
Én |
au |
|
Menj |
haere |
|
Barát |
hoa |
|
Ő |
ia |
|
Név |
ingoa |
|
Nem |
kāore/kāo |
|
Te (1 ember) |
koe |
|
Beszélj, Beszélgetés |
Koreo |
|
Dolgozz |
Mahi |
|
Tudd |
Nohio |
|
Tényleg? igaza van? |
Ne |
|
Jó |
Pai |
|
Nyelv |
Reo |
|
Rajta, Elkezdeni |
Timata |
|
itt |
anei |
|
segítség |
āwhina |
|
séta |
hīkoi |
|
adj engem |
homai |
|
most |
i nāiane |
|
szó |
kupu |
|
lecke |
mahi kāinga |
|
dolog |
mea |
|
könnyű, egyszerű |
ngāwai |
|
rejtvény |
panga |
|
|
|
|
olvasás (parancs) |
pānuitia |
|
kérdés |
pātai |
|
könyv |
pukapuka |
|
mondat |
rārangi |
|
probléma |
raru |
|
ez |
tēnei |
|
egy |
tētahi |
|
írj (parancs) |
tuhia |
|
gondolat |
whakaaro |
|
válasz |
whakautu |
|
|
|
|
Te taetae ni Kiribati |
Kiribati nyelve |
|
Ko na mauri ! |
Hello! |
|
Ko uara? |
Hogy vagy? |
|
Ko rab'a, I marurung |
Köszönöm, jól vagyok. |
|
Ao ngkoe, ko uara? |
És te? Hogy vagy? |
|
I marurungi naba. |
Szintén jól vagyok. |
|
Ko na aera? |
Hová mész? |
|
Ko na nakea? |
Hova mész? |
|
Ko na toki iia? |
Hol fogsz megállni? |
|
Ko nako maiia? |
Honnan jössz? |
|
Ko a oki? |
Visszajösz?? |
|
te b'akantaai aei |
Na délután.. |
|
te tairiki aei |
Ma este . |
|
te ingaabong aei |
Ma délelőtt |
|
rangi ni |
Nagyon |
|
bati ni |
Sok |
|
aki |
Nem |
|
teutana |
Nem rossz |
|
Antai aram? |
Mi a neved? |
|
Taiaoka Nao, antai aram? |
Kérem uram, mi a neve? |
|
Arau ______, ao ngkoe ? |
A nevem ______, és a tied ? |
|
Iraua am ririki? |
Hány éves vagy? |
|
Kaain iia ngkoe? |
Hová valósi vagy? |
|
Ko maeka iaa? |
Hol élsz ? |
|
Ko rabakau n taetae ni Kiribati? |
Beszélhetsz Kiribatiül? |
|
I tuai raoi b'a I a tib'a reirei. |
Nem igazán mert csak most tanulok |
|
I aki oota. |
Nem értem. |
|
Ti a kaboo! |
Viszlát! |
|
Te raoi. |
Légy üdvözölve. |
|
Ko bati n rab'a. |
Köszönöm szépen. |