Nyelv
Reo Māori Kuki Airani
cook - szigeteki maori nyelv
" Ko toku reo te i'o 'o taku peu tupuna. "
Az anyanyelvem a kultúrám alapja.
Cook - szigetek hivatalos nyelve az angol mellett a cook szigeteki maori ( Maori Kuki Airani ), vagy cook maori is, mely a tahiti és az új-zélandi maori nyelvhez áll a legközelebb. A szigetlakók a nyelvük ápolására nagy gondot fordítanak .
A cook maori nyelvet másként rarotongai maorinak is nevezik, ezt a változatot beszélik legtöbben. Ennek az a magyarázata, hogy itt , Rarotonga szigetén él a legtöbb ember.
Becslések szerint kb.42 700 -an beszélik ezt a nyelvet. Ugyancsak ezt a nyelvet beszélik:Atiu, Aitutaki,Mitiaroés Mangaia szigetlakói is, csupán egy sajátos akcentussal. Legkevesebben a penrhyn nyelvet beszélik az északi csoport Penrhyn szigetén, ez a nyelv kihalófélben van. Ezt a nyelvet beszélik még - divatból- Palmerston szigetén, keverve angol, Gloucestershire akcentusú szavakkal.. Ez William Masters -nek köszönhető, egy Gloucestershire-i férfinak, aki benépesítette a szigetet, s leszármazottai ma is ott élnek.
A pukapukai nyelv szinte teljesen érthetetlen a többi Cook- szigeteken élők számára. Külön érdekességnek számít, hogy a nyelvet többen beszélik Pukapuka szigetén kívül, mint magán a szigeten ( becslések szerint 2 300-an, főleg Ausztráliában és Új- Zélandon ).
A Pukapukai nyelvet a tudósok más nyelvként kezelik, mint a többi nyelvet, melyeket a Cook szigeteken használnak. Közeli hasonlóságot a szamoai és Tokelau 3 szigetén beszélt nyelvvel lehet találni. Hasonló a helyzet a Rakahanga és Manihiki nyelvvel is, amit kb. 2 500 - an beszélik, s ennek csak a fele él a két szigeten, a maradék Új- Zélandon .
A cook maori nyelv dialektusai :
Rakahanga - Manihiki
Tongarewa ( Penrhyn)
Atiu, Mitiaro, Mauke
Aitutaki
Rarotonga
Mangaia
A rarotonagai nyelv szavai megegyeznek a többi szigetével, de van némi eltérés a szókincsükben, pl.:
| Rarotonga | Aitutaki | Mangaia | Magyar |
| tuatua | 'autara | taratara | beszél, beszéd |
| kumara | ku'ara | ku'ara | édes, burgonya |
| Kare / kore | ka'ore | `aore | nem |
| tata | kiriti | tata | írni |
| 'ura | koni | 'ura | tánc |
| 'akaipoipo | 'akaipoipo | 'a'aipoipo | esküvő |
| 'ikoke | koroio | rakiki | sovány, vékony |
| 'are | 'are | 'are | ház |
| ma'ata | 'atupaka | ngao | nagy |
A cook maori nyelv az Ausztronéz nyelvcsaládon belül a Keleti M aláj - Polinéz csoportba tartozik. A cook maori, vagy rarotongai maori néven ismert nyelv összesen 14 betűhangot használ, beleértve a megfordított aposztróf jelet is. ( a, e, ng, i, k, m, n, o, p, r, t, u, v, ` )
A nyolc mássalhangzó ( ng, k, m, n, p, r, t, v ) kiejtése nem okoz gondot a maori nyelvet nem beszélőknek, csupán a (ng) hang, főleg, ha a szó elején van, pl.: ngütupa- ajtó . A kilencedik mássalhangzó a (h). Kiejtéskor a torokból kiindulva képezzük, röviden, nyomaték nélkül ejtjük.
A hosszú mássalhangzót egy felső vízszintes vonallal jelölik.(ā, ē, ī, ō, ū )
Fontos: a maori szavak írásos használatánál oda kell figyelni az aposztróf helyes használatára a félreértések elkerülése végett, pl.: ua - eső, `ua - tojás, u`a - női, nőnem, `u`a - comb,
| Fontos szavak, kifejezések (Ezt a részt Biankának,Sofinak ajánlom ) |
|
| igen | 'ae |
| nem | kare |
| tilos | tapu |
| virág | tiare |
| étel | kai |
| könyv | puka |
| víz | vai |
| lány | tamai'ne |
| csinos lány | tama'ine manea |
| nő/feleség | vaine |
| csinos nő | va'ine manea |
| fiú | tamaiti |
| ember/férj | tane |
| boldog | mataora |
| tánc | 'ura |
| tácoljuk | ka 'ura taua |
| ünnepség | umukai |
| holnap | apopo |
| Hold | marama |
| óceán | moana |
| külföldi, európai | papa'a |
| repülőgép | pa'irere |
| Jó napot kívánok | popongi |
| Jó éjszakát kívánok | po manea, po meitaki |
| Szép napot kívánok | ra manea |
| Viszontlátásra | 'aere ra |
| Gyere ide | 'aere mai |
| Köszönöm | meitaki |
| Köszönöm szépen | meitaki ma'ata |
| Gyönyörű vagy | te manea 'iakoe |
| Hol a buszmegálló? | tei'ea te ngai tap~u anga o te bus? |
| Hol a kórház? | tei'ea te are maki? |
| Hol a múzeum? | tei'ea te are vairanga apinga takere? |
| Hol a könyvtár? | tei'ea te are vairanga puka tatau? |
| Hol a bank? | tei'ea te pangika? |
| Hol a piac? | tei'ea te makete? |
| Hol a templom? | tei'ea te are pure? |
| Mennyi ez? | 'e'ia teia? |
| Mennyibe kerül ez ? | 'e'ia moni i teia? |
| Mennyibe kerül egy csésze kávé? | 'e'ia moni i te kapu kaope? |
| Hány éves vagy? | 'e'ia o'ou mata'iti? |
| Segítsz nekem? | ka rauka ainei ia koe i te tauturu mai iaku? |
| Itt biztonságosan lehet úszni? | ka meitaki ainei te pa'i tai i konei? |
| Ihatok egyet? | ka tika ainei kia inu au i te vai? |
| Csak egy kicsit beszélek cook maoriul. | meangiti ua taku tuatua maori ka kite |
| Nem beszélek egyáltalán cook maoriul | kare au e kite meitaki i te tuatua maori |
Számok 1-10
|
tai |
rua |
toru |
`a |
rima |
ono |
itu, |
varu, |
iva |
ta`i nga`uru |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
(Ezt a fejezetet Kelecsényi Orsolyanak ajánljuk!)